Akvarisztikával kapcsolatos anyagok gyűjtőhelye

Oldalak

2013. március 15., péntek

Mit rejtenek növényneveink?

Mit rejtenek növényneveink?

Szerző zsotyi on 2009. július 4. 9 Hozzászólás
Eredeti szakmámból (kertész) kifolyólag sokat használom növényeink latin neveit, mely számomra már megszokott dolog, ezért kezdő akvakertészként sem okozott gondot ezek használata. Annál is inkább, mert a vízinövények elenyésző része rendelkezik magyar elnevezéssel is. De tudjuk-e,hogy mit is rejt sokszor egy növényke latin neve? Az alábbi összefoglaló talán segítséget adhat kedvenceink alaposabb megismeréséhez.

A növények latin neve a kertészeknek sokat elárul, de akinek nem ez a szakmája nem is sejti, hogy mit is rejt egy latin név. Egy-egy növény pontos ismeretéhez sokszor nem elég a magyar nevét ismernünk, esetünkben meg ez szinte lehetetlen is, mivel elenyésző a magyarul is elnevezett vizinövény.
Viszont sok információt kaphatunk növényeink morfologiájaról (alakjáról) fajnevéből is egy kis latin ismerettel, anélkül, hogy látnánk azt. Pl. Aponogeton crispus melyben a crispus hullámost, fodrost jelent.
Ahhoz hogy az elnevezés lényegét értsük, meg kell ismernünk a növényrendszertan alapvető egységeit.
De mi is a növényrendszertan?
A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika, más néven a növénytan tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.
A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a Systema Naturae-t.

Linné
Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:
  • * Osztály – Classic
  • * Rend – Ordo
  • * Nemzetség – Genus
  • * Faj – Species (röv.sp)
  • * Változat – Varietas. (var.)
Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.
1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.
Charles Darwin
Charles Darwin
Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.
Ez alapján a felosztás a következő:
Természetes fajok:
alfaj – subspecies – rövidítése: ssp.
változat – varieta – rövidítése: var.
forma- forma – rövidítése: f.
Termesztés során létrehozott:
fajtakör – convarietas – rövidítése: convar.
fajtacsoport – conculta – rövidítése: conc.
fajta – cultivar – rövidítése: cv.
A fajtanevek legtöbbször fantázianevek, vagy származási helyeket jelölnek, mint a Fraxinus ornus ‘Mecsek’.(Magas kőris)
Fraxinus ornus 'Mecsek'
Fraxinus ornus
Gyakori a tulajdonnevek használata is a fajták elnevezése során, mint Gerbera jamesonii ‘Laura’. A növények elnevezésében helyet kap az emberi tevékenység is, a hibridizációs munka eredményének jelölése Petunia x hybrida).
A kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja. Linné pl. nemzetségnévként felhasználta a régi latin neveket, mint Olea, Fagus. A nemzettségnevek többek között lehetnek mitológiai nevek, mint Artemisia Artemisról, Syringa Syrinxről és Daphne Daphnisról. Lehet földrajzi név is, mint Parnassia Parnassosról. A nemzetésg nevével egyeztetett fajnév rendszerint valamilyen tulajdonságra utal. Az alba jelentése fehér, mint Populus alba a fehér nyár esetében.
Populus alba
Populus alba
A hirsutus borzast jelent, az officinalis gyógynövényt. A növények nemzetségnevét mindig nagybetűvel, a fajnevét pedig kisbetűvel írjuk.
Inaséveim tanulmányai alapján próbáltam pár általunk is használt növény latin nevét lefordítani:
Anubias hastifolia – lándzsás levél
Ammania gracilis- karcsú, vékony, sovány
Barclaya longifolia- hosszúlevelű (longus/hosszú,folium/levél)
Blyxa japonica- japán,japánból származó
Cryptocoryne lucens- (luceo), fénylik, ragyog-fényeslevelű
Cryptocoryne parva- (parvus), kis, kicsiny
Echinodorus cordifolius – (cor, cordis),- szív-szív alakú levél
Echinodorus latifolius- széles levelű
Echinodorus aschersonianus – Acheron, alvilági folyó
Echinodorus parviflorus – (parvus), kis, kicsiny, floris,virág-/kisvirágú
Hygrophila longifolia – hosszúlevelű (longus/hosszú,folium/levél)
Hygrophila stricta – (strictum )- összehúz, megszorít; lenyír, lenyes
Ludwigia inclinata – (inclinatum), hajlít; hajlik vmire
Ludwigia palustris- (palustrum)- mocsári
Ludwigia repens – (repo), csúszik, kúszik, mászik ,kúszó
Pogostemon stellatus – (stella), csillag, csillagzat
Sagittaria platyphylla – széles levelű
Vallisneria tortifolia (tortum), csavar, forgat, csavart levelű
További gyakrabban előforduló faj nevek és jelentésük:
Zárójelben a ragozások találhatók
albid /us,-a,-um / mattfehér
albiflor /us,-a,-um / fehér virágú
alpestr /is, -e/ alpokból származó
angustifoli /us,-a,-um / keskenylevelű
arborescens fásodó szárú
aristat /us,-a,-um / szálkás,szőrös levelű
atropurpure /us,-a,-um / sötétpiros
barbat /us,-a,-um / szakállas
bifoli /us,-a,-um / kettőslevelű,kétlevelű
bipinnat /us,-a,-um / kétszeresen szárnyalt (levél)
candid /us,-a,-um / ragyogó fehér
commun /is, -e/ közönséges
cordat /us,-a,-um / szívalakú
cordifoli /us,-a,-um / szívlevelű
crassifoli /us,-a,-um / vastaglevelű
cristat /us,-a,-um / tarajos,kakastaréj
cruent /us,-a,-um / vérpiros,sötétpiros
dens /us,-a,-um / sűrű,tömött,gyakori
discolor kettős szinű
dumos /us,-a,-um / bokros(növésű)
efemer rövid életű,múlandó
elatior magasabb
erect /us,-a,-um / felálló
falcat /us,-a,-um / sarló alakú
fasciat /us,-a,-um / kötegelt,nyalábolt
fruticos /us,-a,-um / cserjésedő,cserjeszerű
fulv /us,-a,-um / narancsvörös, barnáspiros
globos /us,-a,-um / gömb alakú
gracil /is, -e/ karcsú,díszes
hederifoli /us,-a,-um / borostyánlevelű
horizontal /is, -e/ vízszintes
humil /is, -e/ alacsony
laciniat /us,-a,-um / szeldelt levelű
lactiflor /us,-a,-um / tejfehér virágú
lancifol /us,-a,-um / lándzsalevelű
lyrat /us,-a,-um / lant alakú
macrophyll /us,-a,-um / nagylevelű
marginat /us,-a,-um / szegélyezett,csíkozott
microphyll /us,-a,-um / picilevelű
millefoli /us,-a,-um / ezerlevelű
min /or, -us/ kisebb
modest /us,-a,-um / szerény,egyszerű
nan /us,-a,-um / törpe
nobil /is, -e/ híres
nutans bókoló
officinal /is, -e/ orvosi
ovalifoli /us,-a,-um / tojásdad levelű
palustr /is, -e/ mocsári
patul /us,-a,-um / elterülő
pumil /us,-a,-um / alacsony
pumil /us,-a,-um / törpe
purpurascens pirosra szineződő
reflex /us,-a,-um / lehajló, visszahajló (hajtások)
repens kúszó, terjedő
reptans terjedő,kapaszkodó
salicifoli /us,-a,-um / fűzlevelű
sanguine /us,-a,-um / vérvörös
scandens kúszó
silvatic /us,-a,-um / erdei
silvestr/is, -e/ erdei
spectabil/is, -e/ tekintélyes
spiral /is, -e/ körbe csavarodó
subulat /us,-a,-um / árformájú (levelek)
tener /us,-a,-um / finom,puha
variabil /is, -e/ változatos
verticillat /us,-a,-um / örvös,örvösen álló
vitifoli /us,-a,-um / szőlőlevelű
vulgar /is, -e/ közönséges
A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai

A latin ABC betűi:   a b c d e f g h i l m n o p q r s t u v x
A görög eredetű latin szavakban előfordul még:    k y z
Írásmód Kiejtés Példa
a - á, de a kialakult gyakorlatban, –Calamites -kálámitesz/kalamitesz többnyire a
i – általában i Invertebrata            – invertebrátá
szó elején, magánhangzó előtt és két mássalhangzó között:  j – Iapetus – japetusz
y - i (érdemes görögösen ü-nek ejteni,Coenothyris – cönothürisz így rögzül, hogy írásban nem i)
gu, qu, su - összetételben az u magánhangzó előtt v-nek hangzik–Sequoia – szekvoja


ae – e-é - Archaecyathus - árhéocüáthusz



oe – ö - coelestin – cölesztin


au eu ei – magyarul mint auripigment, Európa, Pompei


s - sz Scaphopoda – szkafopoda
ti magánhangzó előtt – ci,  – predestinatio –  predesztináció kivéve s, t és x után, ahol ti Mytilus – mütilusz
c mássalhangzó és mély magánhangzó előtt: – k Conus – konusz vagy kónusz
c magas magánhangzó és y előtt -  c Cyprea – ciprea (cüprea)
Cicero – cicero
cc - az első mindig k, a másodikra a c-re leírtak érvényesek – Pneumococcus-pneumokokkusz

Görög eredetű betűpárok ejtése:
ch - kh Chordaites – khordaitesz
ph - f Phyllopoda – fillopoda
rh - r Rhizopoda – rizopoda
thth theca – théka


forrás: www.nigro.hu/

Nincsenek megjegyzések: