Fény

Gondolom senkit sem lep meg, hogy a növények fényt is igényelnek és nem is akármilyent. Más összetevő hiányában, a nővény még eléldegél a sima vízben is, de fény hiányában a növény hamar megsínyli.
Fontos a fény mennyisége, de a minősége is. Itt olyan összetevők jöhetnek szóba mint a spektrum (színösszetétel), színhőmérséklet (Kelvin fok) , fényminőség (CRI-színvisszaadási index, Color Rendering Index), fényerősség vagy fényáram (lumen), teljesítmény (Watt), világítás időtartalma és még lehetne sorolni. Spectrum: Megfigyelték, hogy a fotoszintézis elősegítésében főleg két hullámhossz játszik nagyobb szerepet a kékes hullámhossz (420-460 nm körüli) és pirosas hullámhossz (650-680 nm körüli). Használt fénycsöveink spektrumában tehát jelen kell lennie e két színcsúcsnak, ha egészséges és szép növényeket szeretnénk az akváriumainkban látni és az algásodást elkerülni. Lényegében a nővény inkább csak ezeket a színeket "látja". CRI: A CRI azt szeretné kifejezni, hogy az adott fényforrás fénye mellett egy x színű tárgy milyen százalékban adja vissza a színét. Egyszerűbben, pl. a zöld mennyire marad zöld ha azzal a fényforrással világítom.

Az Osram és a Philips cég fénycsövein van egy hármas számcsoport, mint pld. 830, 765, 865, 965 stb. amelyikből az első az index szám. Így például a 765 szám azt jelenti, hogy a 7 index 70-79% RCI-re , a 65 index a fény 6500 Kelvin fokára utal. Más cégek 1A, 1B stb. jelöléseket használják.
Színhőmérséklet:

2000 K - 3000 K - kora reggeli és késő esti fény
3000 K - 4000 K - reggeli és esti fény
4000 K - 5500 K - nappali fény
5500 K - 6500 K - déli fény
Ajánlott, hogy a növényes akváriumok színhőmérséklet skálája 4500 - 8500 K között, a halak színét kiemelő fénycsövek 8500 - 1200 K között és a tengeri akváriumok 10000 - 20000 K között mozogjanak.
Fényerő: Egy akváriumnak a fényszükségletét fényerőben szokták megadni, és Watt/literrel számolni. Úgy tartják, a fényerőnek 0,5W/l felett kell megállapodnia, ahhoz hogy a növény a beadagolt széndioxidot fel is tudja használni. Az érték azonban hozzávetőleges, mert a Watt a teljesítményt mutatja, nem magát fényerőt.
Ezért hamarosan elkezdték használni a lumen/liter (lm/l) arányt is, ahonnan a lumen a fényáram (vagyis mennyi lux esik egy négyzetméterre), és a 30 lm/l feletti értéket ajánlották. A gond hamar beállt itt is, ugyanis a lumenben csak azt a sugárzási mértékegységet fejezik ki amelyet az emberi szem érzékel. Azt azonban nem biztos, hogy a növény egészében "látja". Más szóval, ha nekem egy neoncső 2350 lm-es, a növény lehet, hogy csak 1400 lument "lát" belőle.
Így létrehoztak két másik mértékegységet amit PAR-nak (Photosynthetic Active Radiation) PUR-nak (Photosynthetic Usable Radiation) neveznek és a növény által felhasználható, hasznos sugárzást hívatott kimutatni. Persze, kevés cég van aki ezt a cső technikai adataiban megjelöli.
A lényeg mindezek után az lenne, hogy a neoncsöveink rendelkezzenek minőségi piros és kék csúccsal a növények számára, és legalább egy közepes zöld csúccsal az emberi szem gyönyörére.
Időtartam: A gyengébben világított akváriumok világítási időtartama elnyúlhat akár 10-14 órára, azonban a növényes akváriumokat megfelelő fényerősséggel csak 8-9 órát világítsuk. Egyes cégek (pl. JBL) és aquascaping-esek az algásodás veszélyének csökkentésére ajánlják ennek az időnek a megosztását egy 2-4 órás fényszünet bevezetésével. Mások 2-3-3, 3-3-3, 2,4,2 stb. világítási periódusokat állítanak fel, amelyben a középső időtartamban, maximális erősséggel világítanak, miközben a kezdet és vég stádiumban kb. a fényerő felével.

forrás:http://akvarisztika.info/index.php/novenyek/a-vizinovenyek-gondozasa.html